Salgótarján, egy még fel nem fedezett értékünk 2016

Nógrád megye székhelye az évszázadok során a határvédő erősség szerepét töltötte be. A török hódoltság utáni súlyos időszakot követően a 19. században az ország egyik legjelentősebb bányavárosává vált. Napjainkra számtalan természeti kincse vonzza a látogatókat.

A város neve összefonódik történetének kezdetével. A honfoglalás idején a területre Tarján törzsét telepítették le, akik feladata volt az úgynevezett gyepűvonal védelme. A Salgó név a hagyomány szerint egy másik nemzetségből eredt, amelynek itt volt birtoka. Tehát a területnek katonai jelentősége volt, ebből adódott, hogy a tatárjárás után, amikor megszaporodott a kővárak építése, a területen a Kacsics nemzetség kettőt is építetett: az egyik Salgó vára, amely ma Salgótarján legmagasabb ponton lévő nevezetessége, a másik Somoskő vára, ami ma Szlovákia területén helyezkedik el. Mindkét vár a betörő ellenséges seregek ellen befogadta a völgyben élő népességet szükség idején. A török hódítás alatt azonban mindkét erősség az oszmánok kezére került, majd a visszafoglaló háborúk idején a császári seregek rombolásainak áldozatául estek. Somoskő várát az 1970-es, Salgó várát az 1980-as években kezdték feltárni és helyreállítani, így már részei a látgatók számára is megtekinthetőek.

A terület a visszafoglaló háborúk után tíz évig lakatlan volt, majd ezután is inkább letelepítéssel nőtt a lakosságszám. Érkeztek nagy számban magyarok, szlovákok, ruszinok és romák. Végül az 1850-es években a szén segítette elő a város fejlődését. Ekkor megnyíltak az első bányák, majd 1867-ben megalakult a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Ennek köszönhetően ugyanebben az évben már vasút kötötte össze Pesttel, majd acélgyár is épült. Ezt más nagyüzemek követték, de gyors fejlődésnek indult a szolgáltatóipar és a kisipar is. Az itteni bányát 1951-ig használták, majd 1962-től múzeumi bemutatásra alakították át, majd 1965-ös megnyitásával ez lett Európa második, és hazánk első bányamúzeuma.

1950-ben Salgótarján lett Nógrád megye székhelye, amely újabb fejlődéshullámot indított el. Megyeszékhelyi szerepe mellett iparvárosként is jelentős volt a szocializmus időszakában. Azonban 1990-es, majd a 2000-es években a nehézipar hanyatlott. A Széchenyi Terv azonban új kórházat és könyvtárat adott a városnak, 2009-ben pedig új városszépítő program indult.
Salgótarján legnagyobb kincsét azonban természeti kincsei jelentik. Óriási turisztikai lehetőségeket nyújtanak kirándulóhelyei. Nyáron a Tóstrand jó fürdőzőhely és kemping a kikapcsolódni vágyóknak, télen pedig Szilváskőn működik sípálya.  A kirándulni vágyók számára pedig ott van a Karancs-hegy, a Pécskő-hegy vagy a Vadaspark.

Szerző: Berkes Márton